Az átalakított tér és a lakótér a két legfontosabb paraméter, amelyet többször is használnak egy épület meghatározásához számos területen. Míg a lakótér meglehetősen könnyen meghatározható, a kubatúra mindig nehézségeket okoz. Mit tartalmaz ez, és mit hagynak figyelmen kívül a számításnál? Lépésről lépésre elmagyarázzuk, hogyan érhet el biztonságosan megbízható eredményt.
Mi az a kubatúra?
A „cubature” kifejezés a latin „cubus” szóból származik, és közvetlenül egy testet ír le. Az épületek esetében azonban ez a test kiszélesíti a definíciót, és azt a térfogatot jelenti, amelyet a ház egészében elfoglal. Általánosságban elmondható, hogy ez magában foglalja a különböző kötetek összegét, amelyek a teljes mennyiséget adják:
- Nettó térfogat: Az összes használható helyiség térfogata, „levegőmennyiség” az épületben
- Építési térfogat: Az épület összes elemének térfogata, pl. falak, mennyezetek, tető stb.
Míg a kubatúra még mindig mindenütt jelen van a szaknyelvben, a jelenlegi szabályozásban megtalálható a modernebb „konvertált tér” kifejezés, amely alapvetően ugyanazt írja le.
Mire szolgál egy átalakított szoba?
A laikusok mindig azt kérdezik maguktól, hogy miért csapnak ekkora felhajtást a kubatúraszámítás. Ha megnézzük ennek az értéknek a sokféle felhasználását, gyorsan világossá válik a jelentése:
- Költségtervezés és -monitoring
- Épülettervezési jogi értékelés mutatója
- Építésfinanszírozás
- A valós érték meghatározásának alapja
- Egyéni szempontok
MEGJEGYZÉS:
Újra és újra olvasni a szakirodalomban, a joggyakorlatban és a szabályozásban az úgynevezett „építő tömegről”. A szabályrendszertől függően az elhatározás némileg változhat, de végső soron a térfogatra vagy a zárt térre is vonatkozik.
DIN277-1 számítási alapként
Ellenben a lakó- vagy hasznos terület meghatározásával, ahol több meghatározási módszer is elérhető, a kubatúra számítás alapja egyértelmű és egyszerű. Németországban kötelező érvényű szabályok vannak, amelyek a kubatúra meghatározásához szükséges összes előírást tartalmazzák: DIN 277-1 „Alapvető területek és térfogatok az építőiparban – 1. rész: Épületek építése”. Ez a szabályozás még 1934-ig nyúlik vissza, amikor először született egységes meghatározás a térfogat meghatározására, amelyet akkor hivatalosan kubatúrának neveztek. Számos változtatás és átdolgozás után ma ennek a DIN-szabványnak a jelenlegi, 2016-os verziója érvényes.
FIGYELEM:
Bár a DIN 277-1 nem törvény, inkább szabvány, amely nem általánosan alkalmazandó, ma már általánosan elismert, és ezért gyakorlatilag kötelező. Technikai szabályként ma már a technika elismert csúcsának részét képezi, és a bíróságok referenciaként is használják vita esetén. Ha a zárt teret másképp számítják ki, ez lehetséges, de vita esetén óriási erőfeszítést igényel az egyenértékűség igazolása és bizonyítása.
Mit vesznek figyelembe és mit hagynak ki?
A DIN pillantása gyorsan világossá teszi, hogy mi tartozik a kubatúrához és mi nem. A 7. szakasz „Az épület térfogatának meghatározása” bevezető mondata egyértelműen kimondja a lényeges tartalmat:
„A bruttó térfogattartalom (GRI) magában foglalja az összes helyiség és épületszerkezet térfogatát, amely az épület bruttó alapterülete (GFA) felett van.”
További definíció szerint a bruttó térfogatot, a zárt tér vagy a kubatúra másik szinonimáját az épületalapzatok, külső falak és tetők külső határoló felületei alkotják. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a tetőfelület, a külső fal külső széle és a födém képezi a vizsgált térfogat határait. Most joggal merül fel a kérdés, hogy hogyan fogják ezt részletesen kezelni. Egyedi esetekben egy háznak sok olyan részlete van, amely a DIN értelmezésétől függően akár többlettérfogatot is eredményezhet, vagy nem. Az egyértelműség érdekében egyértelműen szabályozva van, hogy mely épületelemek nem szerepelnek kifejezetten a kubatúra számításban:
- Mély és sekély alapozás, azaz alapok és födémek
- Világítótengelyek
- Külső lépcsők és rámpák, ha nincsenek szerkezetileg az épülethez kötve
- Bejárati előtetők
- Tetőtúlnyúlások
- Konzolos napvédő rendszerek
- Kémények, elszívó- és szellőzőcsövek, amelyek kinyúlnak a tetőburkolat fölé
- Könnyű kupolák legfeljebb egy köbméter tetőfólia feletti térfogattal
- Pergolák
- Erős kültéri ülőhelyek vagy teraszok, még akkor is, ha kinyúlnak a talaj felszínéből
A különleges eset
Az épület nem teljesen zárt részei némileg különleges helyet foglalnak el a térfogatszámításban. Példák erre a tartókon lévő tetők, amelyeknek nincs zárt fala. Szintén gyakran előfordulnak padlások vagy erkély mellvédek, azaz olyan függőleges falszegmensek, amelyekből hiányzik a felső „burkolat” tető formájában. Itt a DIN egyértelműen kimondja, hogy az úgynevezett fiktív alkatrészeket lehet és kell használni a tér elhatárolására.
Mit jelent ez?
Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a tetőtér felső széle az így kialakított térfogat felső határát jelenti. Tető esetén a fiktív külső falakat vagy a támasztékok, vagy - támaszték nélküli konzolos - a tető széle határozza meg.
MEGJEGYZÉS:
A tető és a tető szélének elhatárolása nem olyan egyszerű, mivel a tető szélének egy bizonyos része gyakran megnagyobbodik, és így a terasztetőt alkotja. Itt általában 0,50 méteres határt használhat. Ha a tető túlnyúlása nagyobb, akkor az térképző tetőnek minősül. 0,50 méterig ez egy tetőszegély, amelyet a rendszer nem vesz figyelembe.
Számítás a példa segítségével lépésről lépésre
Most vessünk egy pillantást a térfogatszámításra egy konkrét példa segítségével. Térfogatmeghatározásunk tárgyának egy tipikus családi házat tekintünk, amely a következő jellemzőkkel rendelkezik:
- Hossz 10 méter
- Szélesség 8,5 méter
- Erenek magassága (külső fal metszéspontjának magassága tetőburkolattal=3. tereptől 50 méter
- gerincmagasság 6,00 méter
- Apince, födém felső széle 3,00 méterrel a föld alatt
- Tető alakú nyeregtető
- Tetőtúlnyúlás 0, 30 méter
- 1. melléklet előszoba, 00 méter széles, 1, 50 méter mély, a talajtól 3, 00 méter magas, lapos tető
- A terasztető bővítése, tartótávolság a ház szélétől 3,00 méter, szélessége 3,00 méter, lapostető, talaj magassága 2,50 méter
Lépésről lépésre
1. Mentális bomlás kézzelfogható részkötetekre:
- Háztest, födém felső széle eresz magasságig
- Tetőeresz magassága gerincmagasságig
- szélvédő
- Terasztető
2. A részstruktúrák térfogatszámításának matematikai képletei:
a. Ház: Hossz x Szélesség x Magasság
b. Tető: Hosszúság x szélesség x magasság x 0,5
c. Szélfogó: Hossz x szélesség x magasság
d. Terasztető: Hosszúság x szélesség x magasság
3. A térfogat kiszámítása:
a. Háztest: 10, 00 m x 8, 50 m x (3, 50 m+3, 00 m)=552, 50 m³
b. Tető: 10,00 m x 8,50 m x (6,00 m – 3,50 m) x 0,5=212,00 m³
c. Szélvédő: 1, 50m x 1, 00m x 3, 00m=4, 50m³
d. Terasztető: 3,00 m x 3,00 m x 2,50 m=22,50 m³
e. Összeg a. d.=791, 50m³
Megjegyzések a számításhoz
A példa azt mutatja, hogy a kubatúra kiszámítása valójában nagyon egyszerű a megfelelő megközelítéssel. Ezek a tippek és tippek segítenek elérni a célt hiba nélkül:
Boncolás
Bontsa le a kiszámítandó struktúrát olyan egyedi térfogatokra, amelyek a lehető legkönnyebben kiszámíthatók. Ez azt jelenti, hogy szinte mindig használhatod az iskolás korodból ismert téglatest vagy háromszög alakú testekre vonatkozó képleteket.
Tetőhajlás
Nem számít, milyen meredek a tető, és hogy szimmetrikus vagy aszimmetrikus tetőről van szó, a lejtős tetők mindig kiszámíthatók a hossz x szélesség x magasság x 0,5 képlettel. Még az egydőlésszögű tetők is kiszámíthatók így, ha a nyeregtető egy speciális formája, 90 fokos hajlásszögű tetőfelülettel.
Alsó él a speciális alkatrészekhez
Legyen szó előcsarnokról vagy terasztetőről, ha nincs szerkezeti alsó perem, a terepfelületet tekinthetjük a térfogat alsó határának. Például, ha egy előszoba lejtős terepen található, akkor a bejárati ajtónál lévő terep magasságát használja megfelelő magasságként.
